Múlt héten csütörtökön thai étteremben voltunk Petoskey-ban. Én csak egy levest ettem, azt is csak félig, mert olyan csípős volt, hogy nem bírtam megenni. Közben végig N. Zolira gondoltam. Heather, a szobatársam, vett egy kenut, pénteken ebéd után elmentünk érte. Nagyon be volt sózva a lány. Szép a kenu egyébként, meg nem is olcsó, szóval megértem, hogy ennyire örült neki. Ezután, fél 5 körül elindultunk a Sturgeon Bay-re: kb arra a részre, amit a fa kitakar a képen, az öböl közpén. Lalával is itt voltunk, a Michigan-tó partja, teljesen olyan, mint egy tengerpart. Az egyik prof barbeque partit szervezett. Vásároltunk mindenfélét, a szobatársam készített brokkoli salátát. Ez elég érdekes volt, mert ilyen előre összevágott zöldségekből rakta össze, az öntet pedig borecet-cukor-víz-olaj keveréke volt. Az extra benne az, hogy Ramen-t rakott hozzá. Ez olyan zacskós tészta, mint otthon a Smack: forró vizet kell ráönteni, van hozzá egy tasak, amiben a fűszerpor van, azt rá kell szórni. Na ő összetörögette ezt a tésztát és hozzákeverte a zöldségekhez, a port pedig az öntetbe keverte bele. Meglepő módon tök jó lett: a tészta kicsit megpuhult az öntettől, de egy kicsit ropogós is maradt. De tök fincsi lett, el is kértem a receptet. Hoztak egy csomó kinyithatós pecásszéket, meg természetesen saját készítésű hamburgerhús pogácsákat. Az egyik prof őzből készült hamburgerhúst hozott. Ott sütötték meg a parton ilyen barbeque rácson. Lala jól letolt, hogy nem kóstoltam meg. Tudom, igaza van, egyszer meg kell kóstolnom az igazi amerikai hamburgert. Valahogy nem volt kedvem hozzá aznap. Viszont életemben először kipróbáltam az amerikai tábortűz-édességet (ehhez sem volt kedvem, de erőltették): marshmallowt kell rászúrni egy nyársra, kicsit megpirítani, majd egy kekszre egy darab Hershey's csokit kell tenni, erre pedig a forró, félig olvadt marshmallowt és még egy kekszet a tetejére. Az eredmény így néz ki. Nagyon odavannak érte, de igazából nem olyan nagy szám. Elég érdekes volt, hogy a partra egy kis ösvényen lehetett lemenni, ami tele volt poison ivyval. Amikor erdőben (vagy bárhol) sétálok, mindig nagyon figyelek, mert eléggé félek tőle. Persze rögtön rá is kérdeztem, hogy ez ugye az? Az embereket nem különösebben érdekelte a dolog: mondták, hogy aha, ez az, majd vigyázni kell. Ez sötétben különösen vicces volt... Nem lett semmi bajom végül. A profok meg pár ember sötétedés körül leléptek, úgyhogy csak páran maradtunk. Egyébként itt este 9-kor még nappali világosság van. Mi olyan éjjel 3 körül értünk vissza a kempingbe, néhányan elég szépen szétcsapták magukat.
Készül a saláta. Ő a szobatársam, Heather. Tök jófej csaj.
Készül a hamburger.
Itt nem tudom, mi készül.
Ez a srác mindig előkapja a skót dudáját és játszik. Nem tudom, ki hallott élőben skót dudát, én itt a kempingben hallottam először: nagyon hangos.
Fernanda-val, a brazil lánnyal a brazil zászlón. Ő, és Heather a legkedvesebb lányok a táborban.
Az emberek várják, hogy végre elkészüljön a kaja.
A bal oldali lány pohárral a kezében a másik szobatársam, Susan. Pirosban pedig Jen. Itt mindenki nagyon jól tud fényképmosolyogni.
OHIO. Én biztos nem jöttem volna rá magamtól. A fényképmosoly itt is jól megfigyelhető.
Sötétedés.
Volt gitározás is természetesen.
Hogy a fenébe kell ezt enni?!
Így.
A hazilag keszult hamburger altalaban nagyon jo, igen messze all a mcdonalds szintjetol :)
VálaszTörlésA marshmallows ize amit ettel egy Smore volt. Ha bevallod, hogy meg nem ettel, akkor ugyis addig nyaggatnak, amig ki nem probalod :) nekem meglepo volt, hogy nem szar, tekintve, hogy az alapanyagok onmagukban az ehetetlenseg hatarat suroljak.
A fenykeparcot szerintem tukor elott gyakoroljak, szerintem mar 2-3 eves korukra tokeletesen megy neki, de lehet, hogy mar elobb is :)