2010. júl. 24.

Tábor - fura kaják


A táborban volt alkalmam megismerkedni az amerikai konyhaművészet csodáival és azzal, hogy miket képesek az emberek egy tányérra tenni.  Előre el szeretném mondani, hogy lehet, hogy ezek a dolgok csak nekem furcsák, nem akarok itt lenézni senkit. Ők más ízekhez-étrendhez vannak szoktatva gyerekkoruktól kezdve. Csak mint érdekesség írom le ezeket, mert szerintem tényleg érdekesek a kultúrabeli különbségek. És ezeket a dolgokat csak akkor tapasztalja az ember, ha itt van. A képeket nem én csináltam, rákerestem és ami legjobban hasonlított azt tettem ide.

Először is a reggeli: képesek egy tányérra halmozni: az omlettet, bacont, forró mashed potatoes-t (törtkrumpli: kicsit más, mint otthon, hagynak benne darabokat és a héját sem szedik mindig le). Mondjuk ez az amit úgy furcsállottam, hogy tudnak reggelire forró törtkrumplit enni. Eddig oké is lenne, mert ez mind sós, de emellé még tesznek amerikai palacsintát édes öntettel, ami mindenre ráfolyik (de kit érdekel), kemény tojást és valami gyümölcsöt. Ja, láttam olyat, hogy egy srác a sajtos omlettre gyümölcsszirupot nyomott...

 Ilyen a mashed potatoes, megkóstoltam: nem rossz, de nem reggelinek való.

Van, aki külön tányérba teszi a forró oatmeal-t, aminek se íze-se bűze, ezért egy tonna gyümölcsszirupot tesznek rá, van aki még tesz bele diót, meg ilyen magvakat meg mazsolát. 

 Oatmeal.

A palacsinta itt nagyon vastag, nem túl édes és rögtön magába szívja, bármilyen öntetet rak rá az ember. Ezt is képesek kolbásszal enni. 

A kolbász pedig így néz ki. Kipróbáltam ezt is: inkább borsos, olyasmi, mint a németeknél. A képhez egyébként az volt írva, hogy édes fahéjas öntetes palacsinta... kolbásszal.

Az ebéd hasonlóan zajlik: mindent egy tányérba. Ma egy különleges amerikai ebédben volt részem: sloppy Joes, ami hamburgerzsömlébe tett darálthús-keverék. Elég nehéz enni. Emellé került a tányérra krumpli-chips, és ravioli (mondom: mindent mindennel esznek).

Sloppy Joes: mindenkinek a saját képzeletére bízom, mi jut eszébe először...

Ma este pedig mexikói kaja volt, egy srác a paradicsomos darálthúsos szósz mellé (félig bele) állította a brownie-ját. Nem értem ezt. Miért nem teszik külön tányérra? Ja és a legnagyobb: senki nem tud késsel-villával enni. Ez komoly. A pizzát is a villával próbálják elmarcangolni, persze nem sikerül (aztán inkább kézzel eszik). Mindent villával vagy kanállal esznek. Ha néha, tényleg nagyon ritkán, a kezükbe veszik a kést, akkor is csak pár másodpercre, amíg a kínos darabot elvágják (amivel már fél órája próbálkoztak, de nem sikerült villával), aztán gyorsan vissza a villát a jobb kézbe. Én meg angolnak érzem magam, mert még a salátát is késsel-villával eszem (az ilyen hatalmasra vágott uborkákat meg paprikát el kell vágni valahogy).

2 megjegyzés:

  1. hu ezt a sloppy joest ki kell probalni :)
    a palacsintaba altalaban nem raknak semmi cukrot, teljesen natur ize van. cserebe raknak ra vajat, ami mindig sos, meg szirupot ami k*** edes. nekem nem finom egyutt :) (a vajat le szoktam piszkalni ugy jo, meg ha kersz chocolate chipet a palacsintaba, akkor attol kicsit edes a teszta)
    valahogy itt nem kulonulnek el a sos es edes etelek

    VálaszTörlés
  2. Igen, együtt esznek mindent mindennel. Étteremben még nem ettem palacsintát, a táborban általában csak sima volt, amire azt rakott mindenki amit akart, szóval szerencsére ez a sós vajas cucc nekem kimaradt.

    VálaszTörlés