Hétfő: Megvolt az első órám itt az Egyesült Államokban. Még tavasszal beszéltem a főnökömmel, hogy szeretnék bejárni az órájára, amit az őszi félévben tart. Légkörkémia óra. Vicces volt, mert kaptam egy ilyen e-mailt tőle, hogy igen természetesen járhatok a 479-re MWF 12:30-13:30 SB 2238. Most sorban lefordítom, Lala segített, én ki nem találtam volna, mi ez a kódsorozat. 479 a tantárgy kódja, itt mindenki szám alapján beszél tantárgyakról. Lala mondta, hogy volt olyan, hogy odament hozzá egy diák és elkezdte neki mondani, hogy a 256-ra jár szerinte jó-e. Mondta Lala, hogy nem tudja, mi az a 256, erre a srác elkezdte mondani, hogy a 385 folytatása és a 214-re alapul (a számok persze nem biztos, hogy ezek). Lala mondta, hogy még mindig nem tudja... Az MWF az hétfő, szerda, péntek. Az SRB pedig Space Research Building, ahol az irodám is van, 2238 a terem száma. Az óráról: mit mondjak, nagyon különbözik attól, mint amire a Műszaki Egyetem után számítottam... Először is 3 alkalommal van egy héten, alkalmanként 1 óra. Szépen oda is mentem hétfőn 15 perccel kezdés előtt. Még félkor sem volt sehol senki... Azt hittem elmarad, erre olyan 35 körül elkezdtek szállingózni az emberek, mind a 6, aki erre az órára jár (én azt hittem, többen leszünk). A főnököm meg 40 után lifegett be. Ennyit a pontosságról és az 1 órás óráról. Egyébként nagyon keveset adott le egy alkalom alatt (volt olyan, aki nem tudta, mi az az ózon! és nem első évesek...).
Kedd: Odaégettem Lala szerdai ebédjét, ezért ami ép darabokat ki tudott szedni belőle szegény, azt megette vacsira.
Szerda: A légkörkémia órán megismerkedtem egy számomra új dologgal: mind mapping (elmetérképészet). Ez azt jelenti, hogy amikor pl írni akar az ember egy témáról valami összefoglalót, akkor először a lap közepére leírja a címet és abból kis szóbuborékokba először a fő témaköröket, ezek alá pedig részletesebben a vázlatpontokat írja le. Mint itt. Ezt azért csináltuk, mert a hallgatóknak beadandóként kellett választani egy témát, és most arról csinálták meg a mind map-et. Igazából egy vázlat, csak nem egymás alá írja az ember, hanem össze-vissza a papírra, szerintem így kevésbé átlátható. Na mindegy az amcsik ezt nagyon szeretik. Ja és elment vele az egész óra anélkül, hogy bármiféle új információt leadott volna az anyagból a nő. Utána bementem hozzá megbeszélni, hogy mit fogok dolgozni az elkövetkezendőkben, ez olyan 2 óránál is tovább tartott.
Csütörtök: Semmi különös nem történt. Egész nap nagyon rossz idő volt, dörgött-villámlott-zuhogott. Futni sem voltam, pedig mióta visszajöttem minden nap mentem, kivéve vasárnap, amikor Detroitba mentünk. Lala este egy bankettre ment, ami ilyen egyetemi összejövetel, hogy a különböző csoportok jobban megismerjék egymást. Először úgy volt, hogy nem fog menni, mert lekéste a elentkezést (akkor kapott e-mailt róla, amikor Csopakon voltunk), de kiderült, hogy egy munkatársa nem megy, így helyette beugrott. Azt mondta, fincsiket evett.
Péntek: Voltam reggel futni, nagyon jól ment (és végre nem szenvedtem, hanem jól esett). Utána bementem órára, most több érdekeset mesélt a nő. Persze megint én voltam az, aki először ért oda... A főnököm bejött 12:35-kor, de látta, hogy még csak hárman vagyunk, ezért kiment valamit még csinálni. 40 körül megjött mindenki (a fél 1-kor kezdődő órára...).
Péntek: Voltam reggel futni, nagyon jól ment (és végre nem szenvedtem, hanem jól esett). Utána bementem órára, most több érdekeset mesélt a nő. Persze megint én voltam az, aki először ért oda... A főnököm bejött 12:35-kor, de látta, hogy még csak hárman vagyunk, ezért kiment valamit még csinálni. 40 körül megjött mindenki (a fél 1-kor kezdődő órára...).
