2011. febr. 5.

Gombócnap


A mai nap nagyon kivételes volt: Lala főzött ma ebédet, én csak segédkeztem. Szilvásgombócot készített gombóclevessel. Fahéjjal megszórt aszalt szilvát használtunk a gombócba, mert sem szilvalekvárt, sem pedig igazi szilvát nem lehet kapni. Nagyon finom lett.

Lala gömbölyíti a gombócot.

Ott főnek.

A gombócleves.

A hatalmas gombócok.


Hmm, fincsi volt.

Hammm egy falat.


2011. febr. 3.

Budapest's best!

Kezd elfogyni a régi pirospaprika itthon, úgyhogy elmentem szerezni újat. Legalább lehet kapni, az is valami...

De miért van alulra odaírva fransziául? Talán, hogy még gurmébbnak tűnjön?

Otthon mintha nem hűtőben tartanánk kinyitás után :)

Nem tartalmaz zsírt.

 A jobb oldali a régi, amit eddig használtunk. Az legalább igazi szegedi :)


2011. febr. 2.

Hóvihar folytatás


Ez a 101. bejegyzésem. 30 államot érintett a hóvihar és még mindig tart. A hó egész éjszaka hullott, néha elég erős volt a szél. Kicsit melegedett mostanra az idő, most -4 °C van. A hó továbbra is szakadatlanul hull és a szél is elég erős. Az időjárás csatornán folyamatosan erről volt szó, mi neten követtük az eseményeket. Azért az emberek itt egy kicsit túlparázzák a dolgokat. Például itt van ez a műsorvezető, én szétröhögtem magam rajta. Picit túlreagálja asszem :) Meg mentek az emberek konzerveket és gallon vizeket vásárolni... Ma elmentem sétálni olyan 11 körül, hogy fényképezzek szép havasakat. Tényleg nagy a hó és csak hull, csak hull.

Lala lábnyomai a bejárati ajtónál.

Az utcánk.

A házunk előtt egy jó nagy kupac hó. Mindenhol ekkora kupacokba rakják össze.

A szomszédéknál egy hatalmas jégcsap lóg.

Igyekeznek takarítani, a járdán is és az úttesten is. De nem sokat ér. A járdán egyébként vannak vicces dolgok. A lakóközösségek az ilyen kis görbe utcácskákban levő házak lakói. A lakóközösségek általában környezetgondozó cégeknél bérelnek embereket. Ők nyírják a füvet nyáron, ilyenkor meg a havat takarítják el. Viszont amikor két lakóközösség közé ér az ember a járdán, akkor ott nem takarítja senki a havat és térdig ér.

Ez az egyik legforgalmasabb főút a városban. Innen nyílik a mi lakóközösségünk utcácskája. Most nem sok autós merészkedett ki.


Olyan vicces, hogy ki kell írni, hogy ez a helyi TÖRVÉNY (local law). Ahol azt akarják, hogy az emberek komolyan vegyék, ott mindenhol ki van írva, hogy this is the law (ez a törvény).

Ez még mindig ugyanaz a forgalmas út.

Azért nem minden járdáról takarították el a havat tegnap óta. A szélén látszik a szintkülönbség, onnan lehet tudni, hogy hol a járda. Mellette olyan 40 cm, a járdán pedig kb 15-20 cm a hó.

Ez egy másik, kevésbé forgalmas út. Itt meg aztán egyáltalán nem takarítottak, úgy látom. Pedig 2 buszvonal is itt van.

Volt, aki kimerészkedett azért. Sőt, amikor visszaértem, olyan 12 felé, kicsit mintha megindultak volna az emberek.

Az egyik szomszéd.

 Itt egy autóút van, csak nem látszik. Valaki rá is ment, de gyorsan visszafordult.

Jó hópihék voltak, teljesen egyben maradtak.

Na ott egy hókotró, ez is egy személyautóra szerelt kotrólapát.

Kesztyűmön hópihék.

Az erkélyünk is tele van hóval.



2011. febr. 1.

Hóvihar


Még nem ért ide, a közepe olyan 350 km-re van tőlünk. A területe olyan 3 Magyarországnyi. A madarak alacsonyan repkednek, a szél már fúj. Elég pontos az előrejelzés, azt írták, hogy olyan este 7-től kell vigyázni. Kb addigra is fog ideérni szerintem.

Most Indianapolis környékén lehet a közepe és észak felé tart. Állítólag az évszázad vihara lesz Chicago-ban. Az embereket hamarabb hazaengedték a munkahelyükről, hogy ne az autóban vagy az utcán érje őket az esemény.

 


Hű, hát ez nagyon izgalmas


Ma délelőtt az itteni BKV jóvoltából ismét fél órát fagytam a -10 fokban. Angolról jöttem haza. De nem ez az izgi. Lala a munkahelyén értesült arról, hogy az évszázad hóvihara várható holnap estétől. Mivel nem nézünk tévét, nem tudtunk róla. Itt mindig olyan izgalmas az időjárás: tavasszal tornádók, most meg hóvihar! Itt a riasztás:

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz belőle. Nem láttam még olyan igazi hóvihart. Ne aggódjon senki, nem fogunk kimenni.