Délelőtt elmentünk Lalával "karácsonyfát" szerezni. Innen nem túl messze van egy zöldség-gyümölcs bolt, ahol eddig még egyszer sem vásároltunk. Most kiderült, hogy nem ártana, mert nagyon-nagyon olcsó. Csak az a baj, hogy fél óra gyalog és -10 fokban nem sok kedve van az embernek ennyit sétálni. A buszról láttuk, hogy árulnak itt fákat is és reméltük, hogy fenyőágakat is lehet kapni. Lehetett, bele is tettük őket két üvegbe, ezek lesznek a "karácsonyfák". Egy a szobánkban, egy pedig a konyhában fog állni. Majd Szenteste feldíszítjük, még régebben beszereztem díszeket hozzá. Én úgy terveztem, hogy már ma feldíszítjük, de Lala csak 24-én szeretné. Most a konyhában vannak, így néznek ki "kopaszon":
A mai másik esemény, hogy megsütöttem életem első sütijét, túrós táskát (itt egyáltalán nem lehet kapni és nagyon szeretjük). Kicsit féltem a túrótól, mert itt elég fura a túró: fehér lében úszó fehér bogyókként lehet legjobban leírni. A bogyók kicsit gumiszerűek, nem lehet széttörni őket. Szépen bekevertem tojássárgájával és vaníliás cukorral, amit a boltban a német részlegen találtam egy hete. A fehér bogyók nem vették át az édes ízt, csak a lé... Szerencsére mire megsült, addigra valahogy homogenizálódott az íze és édes lett az egész töltelék.
