Őszi képek

Nichols Arborétum - október 17, vasárnap

Már hét közepén elterveztük, hogy vasárnap elmegyünk sétálni az Arborétumba. Azért most, mert itt a környéken a fák és bokrok színt váltottak. Az utóbbi időben és teljesen meglepő színeket vesznek fel. Le is fényképeztem egy bokrot itt az utcában, ami liláspiros lett. Ebből kiindulva arra gondoltunk, biztos szép lesz az Arborétum is. Szerencsére gyönyörű idő volt. Úgy terveztük, hogy bemegyünk az egyetemig busszal, onnan olyan 15 perc gyaloglásra van az Arborétum.

Itt a liláspirosas bokor.

 Ilyen lehetetlenszínű a levele.

Ez a házunk előtti fa. A teteje kezdett el narancssárgásodni, majd ez terjedt a lombkorona aljáig. Meg is örökítettük a folyamatot:

 5 napos eltéréssel készültek a képek.

 Ez a kis tó nagyon közel van a házunkhoz. Lala örömére voltak benne kacsák, amiket le is fényképezett.

Na ennyit arról, hogy busszal megyünk... Amerikai tömegközlekedés wuháháháháááááá (picit mérges voltam itt).

Ezt a gombát Lala találta a több mint 1 órás előttünk álló séta elején. Vicces alakja van.

Ezt az autót meg én találtam :) jól néz ki a pótkerék-tartó. Meg amúgy is jól néz ki az egész kocsi. Ez az őse azoknak a batároknak, amikkel most járnak itt az emberek (minden autóban természetesen egy ember és fogyaszt vagy ötezer litert...)

Szép színű fa.

Ez valami piacféle. Most megragadom az alkalmat és elmesélem, micsoda felhajtás megy itt Halloween körül. Amikor visszajöttünk szeptember elején, már akkor lehetett kapni a boltokban ezeket a gyerekeknek osztogatandó csokikat (egyébként nagyon viccesek: szemgolyó alakúak, meg mindenféle bizarr dolgokat ábrázolnak, pl fogakat...). Na de azért szeptember elején!

Aztán októberre minden tele lett tökkel. Most meg már cupcake-k és mindenféle sütik hada vár a boltban, természetesen az alapszín az narancssárga. Bizarrabbnál bizarrabb sütiötletekkel találkozik az ember. Azt mesélték nekem, hogy amint elmúlik Haloween, rögtön megkezdődik a Karácsonyozás. Mindenhol majd a Jingle bells fog szólni. Úgy érzem, picit túltolják...

 Tetszenek ezek a cserepek, csak úgy ki vannak mindig téve az út mellé, amikor nyitva a piac. Az egyetem felé mindig elmegyek mellettünk.

 Meg ezek a színes tökök is szépek így egymásra rakva. Nagyon népszerű Halloween-es édesség még az apple candy (almanyalóka). Nahát ilyet tenni egy almával! Belemártják vagy valami cukorszirupba, vagy csokiba és pálcikára szúrják. Jó, mondjuk a képek alapján szépen néz ki, de nem nagyon tudom elképzelni milyen lehet enni.

Ezeket a bogyókat Lala vette észre egy fán.

Ismét egy gyönyörű színű fa.

Olyan helyesen tudják fogni a kis kezükkel a kaját. Hogy szétszemetelt maga körül :)

Na ez már az egyetemhez közel van. Egy ház hátulja. Az egyik ilyen kis karikába az volt odaírva, hogy virágoskert.

És a több, mint 1 órás gyaloglás után megérkeztünk az Arborétumhoz. Az a baj, hogy mire ideértünk elfáradtunk :)

Volt egy rózsabokor, amin olyan maximum 2 cm átmérőjű kis rózsák voltak. Most erdőképek jönnek.

Tisztás.

Nagyon tetszettek itt a fények. Furán néz ki a lombjuk.

Fabörtönök.

Cseresznyefa!

Jó vastag. (minden fát megölelek?)

Alsó expozíció, ami miatt jó magasnak nézek ki (apukám kedvéért).

Nagyon szép volt.

Ez olyan windowsháttérképes :)

Avaros.

Lala boldogan a természetben.

Ez alatt a híd alatt nem volt semmi. Lehet, hogy amikor esik az eső, akkor van.

 Windowsháttér2 (de olyan szép)

Dinoszauruszlábnyom alakú levél.

Padok.

Lala talált páfrányt.

Én meg pici lila virágokat.

Aztán Lala epret.

Ide a gyerekek építenek kunyhókat a trolloknak.

Itt vannak a kunyhók.

Az Arborétumból kiérve ezt a portörlő alakú virágot le kellett fényképeznem.

A hirdetőtábla egyik oldala.

 És a másik oldala.

San Fransisco - HBSF8.

A Hoover Dam és a híres London Bridge megnézése után szombat este kb 8 körül indultunk San Fransisco felé. Reggel 6-ra értünk Santa Cruzba, ahol egy parkolóban aludtunk egy olyan órát.

A Csendes-óceán melletti part menti úton megálltunk egy strandnál. 
Balázs nem szállt ki, inkább aludt :)

Ott van hármunk árnyéka.

Jó nagy hullámok voltak.

Ölelős kép a Csendes-óceánnál.

Nagyon szép volt. A part ilyen meredek, leomlós. Hajni mondta, hogy végig ilyen errefelé.

A nagy hullámok.

Ezt a homokban találtuk. Az átmérője kb 1 cm lehet, egy amolyan kis tengeri izé.

Hajnival bogarászunk, hátha találunk valami szépet.

Világítótorony. Egyre ködösebb lett az idő. Itt állítólag mindig ilyen nagy köd van, mi szerencsések voltunk, mert aznap csak kis köd volt.

A világítótorony közelebbről.

Ilyen veszélyes itt a part. Sziklák, nagy hullámok. Meg két horgász. Voltak a vízben fókák is, de lehetetlenség lett volna lefényképezni őket. Néha felbukkant egy-egy fekete pötty a kép jobb oldalán, na azok voltak a fókák.

Balázs itt már kiszállt a kocsiból. Nem csodálom, hogy fáradt volt, ő vezetett utolsóként az éjjel.

Ezt a kövirózsát anyukámnak fényképeztem.

Gyökerenülős ölelkezős.

Olyan volt a nap, mint az Erik a vikingben.

Ez már San Fransisco, jó meredek utcákkal. Én nem tudnék itt vezetni.

Ezt Lala fényképezte a Twin Peaksről. Jól látszik az egész város. Hajni és Balázs hüledeztek, hogy mennyire kicsi a köd.

Rebi és SF.

Lala és SF.

A Golden Gate-nek csak a hegye látszik ki a ködből.

Megyünk befelé a városba: meredek utcák.

Vicces villamosok voltak.

Ez a meleg negyed. Ott vannak a szivárványzászlók az út mellett.

Lala kiszúrt egy Michigan-zászlót. Mert már úgy hiányzott, hogy nem láttam 3 napig a kék-sárga logót...

Ez egy park, ahol megálltunk, mert itt van a Painted Ladies. Egy pár egyforma ház, amik különböző színűre vannak festve és jól látszik felettük-mögöttük a város.

A parkban ki vannak rakva cipők, amikbe virágokat ültettek.

Aranyosak. Ez is valami kövirózsa-féleség.

Pont mögöttünk van a Painted Ladies, felettük pedig látszanak a felhőkarcolók.

Ez már a belváros. Egy fémnő fekszik a ház tetején.

A híres cable car. Az alulvontatott villamos. Ezt meg apunak, nagyon szeretett volna egy ilyen képet.

Ott megy. Az utca végén pedig látszik a Bay híd.

Ez a Chinatown. Itt van az Ázsián kívül található legnagyobb kínai közösség.

Fel volt díszítve, a házak között ilyen csillogó díszek voltak. Innen kifelé jövet pedig úton-útfélen útlezárásba ütköztünk. Kiderült, hogy sikerült pont akkor jönnünk, amikor valami nagy rendezvény van az öbölben. Mindenféle légi attrakciók voltak, vadászrepülőkkel (legalábbis mi ennyit érzékeltünk az egészből az utcákon autókázva).

Ennyien voltak. Próbáltunk parkolót keresni, hogy lejöhessünk ide gyalog. A rendezvény miatt ez esélytelen volt. Kb 1 órán keresztül keringtünk az utcákon és nem volt sehol egyetlen szabad hely sem.

Egy idő után elindultunk a Golden Gate-re. A köd felszívódott.

GG.

Ott az a Boeing 747 balról a második ember feje mellett az ez! Pont a hídon voltunk, amikor ott ment.

Jól nézett ki. Hajniék egyik kedvenc kilátóhelyére sem sikerült elmenni, mert ott is lezárás volt, így elmentünk Tiburon-ra.

Ez Tiburon, innen látszik a város, meg a GG. Itt lemerültek a fényképezőgépben az akksik. Egy darabig nem fényképeztünk.

Aztán véletlenül bekapcsoltam és nem volt semmi baja. Néha csinál ilyet. Ez a Bay híd, ezen mentünk át Berkeleybe, ahol Hajni és Balázs lakik. Felül megy a másik irányú forgalom.

Egy igazi amerikai dugóba csöppentünk. Elmentünk enni, mert már elég éhesek (és ezért, meg a parkolóhely-nemtalálás miatt feszültek) voltunk. Balázs szerint itt lehet a legjobb gyorséttermi hamburgert kapni, úgyhogy muszáj volt kipróbálni.

Miután jóllaktunk elmentünk a rózsák kertjébe, ami már az egyetemen van.

Ezután felmentünk a Lawrence Hall of Science-be a kilátást megnézni. Ez a DNS, ami ki van téve oda dísznek. A parkolóba ki volt írva, hogy az utóbbi időben itt 3 pumát láttak...

Ez meg egy bálna. 

Ez Berkeley stadionja. Innen Hajnihoz mentünk, zuhanyoztunk (végre). Picit pihentünk, ittunk egy pohár bort aztán bementünk a városba tömegközlekedéssel.

Ez valami, már az öbölhöz közel.

Öböl. Sajnos nem nagyon lehetett a sötétben jókat fényképezni. Tele volt az utca egyébként tengerészgyalogosokkal.

Megnéztük a  Fisherman’s wharf-ot. Sajnálom, hogy alig láttunk belőle valamit, mert sötét volt.

Itt alszanak a fókák. Nagyon-nagyon aranyosak voltak: horkoltak meg mindenféle röfögő-böfögő hangokat adtak ki. Éjfél körül indultunk vissza Hajnihoz aludni. Hétfő reggel 4-kor keltünk, mert 5 körül ki kellett érni a reptérre San Jose-ba, ami egy óra autóval. Hajni vezetett, nem irigyeltem. Én folyton elbóbiskoltam út közben.

Minneapolisban szálltunk át, és kivételesen NEM KELLETT ROHANNI!! Ezt a kifutón fényképeztem.

Ezt meg a levegőből.

Jó nagy alapterületű város ez is.

A 3 nap alatt (csütörtök estétől vasárnap reggelig) ezt az utat tettük meg. Ez kb 2500 km. Nagyon elfáradtunk a végére. Hétfő este 6 körül érkeztünk meg Ann Arborba.

/vége/