A belvárosi séta után megkezdődhetett a Las Vegas Strip végigjárása. Nem gondoltam volna, hogy ennyire hosszú lesz, pedig nem is mentünk el a végéig. Az első megálló a Sahara kaszinó volt. Itt játszottunk is: először mindannyian ruletteztünk, majd Lala blackjackezett (nyert is 10$-t), Hajni meg gyümölcsgépezett. Utána bementünk a Encore-ba, majd a Palazzo-ba és a The Venetian-ba és a Bellagio-ba. Az utolsó három igazán luxuskategóriás volt. Hatalmas épületek, gyönyörű díszítés, fények stb. Ilyet csak filmben láttam. Összesen olyan 15 km-t sétáltunk az este. A végére mindannyian nagyon fáradtak voltunk. Nekem bizsergett a lábam, mire visszaértünk a szállodába. Ez az egész Las Vegas nekem egy szürreális élmény volt.
Gyümölcsgépek. Gyönyörű csillárral. Hatalmas terek: összesen 7900 m2 csak a kaszinó területe, 1720 szobája van.
Már itt a Strip legelején hatalmas a fényűzés, csillogás. Hát ami később lesz! Itt jobboldalt látszik egy pici darab egy blackjack-asztalból, ahol a fickó ül fehér pólóban. Nem mertem annyira fényképezni, féltem, hogy baj lesz belőle. Aki leült egy asztalhoz és egy ideig játszott, annak hoztak ingyen italt. Lala is kapott.
Ez a következő kaszinó (és szálloda), az Encore (kaszinó: 6900 m2, 2034 szoba).
Igazi fák az épületen belül.
Olyan szépek voltak. Rajtuk golyó alakba formált virágok lógtak.
Nagyobbnál nagyobb limuzinok húztak el mellettünk percenként.
Ez már a Palazzo (kaszinó: 9800 m2, 3068 szoba).
Itt már nagyon fáradtak voltunk. Egy épületben olyan fél órákat mászkáltunk, hatalmasak voltak.
És mit találtam!
Természetesen le kellett fényképezkednem!
De hülye vagyok! A vulkániak nem is mosolyognak!
Annyira jó volt!
A következő szálloda: Venetian (kaszinó: 11000 m2, 4059 szoba). Ezen az épületen belül volt egy csatorna, ahol lehetett gondolázni. A plafonon a fény úgy volt kialakítva, hogy úgy tűnjön, mintha kint lenne az ember a szabadban. Az egész olyan hatású volt, mintha az utcán lennénk, csakhogy az épületen belül...
Ez az épületen belül van kb hajnali kettőkor.
Kivoltunk, mint a liba.
Ilyen volt a tapéta anyuék szobájában, amikor kicsi voltam!!! Pont ilyen!
A következő: Bellagio (kaszinó: 10800 m2, 3933 szoba). Na ez volt a leggyönyörűbb és legelitebb kaszinó, amibe bementünk.
Ide már nem mentünk be.
Vicces volt, hogy út közben két razziát is láttunk, az egyiken konkrétan keresztülsétáltunk. Voltak fickók bilincsben, meg vagy 20 rendőr körülöttük.
Ez mellett is elmentünk. Próbáltunk taxit is fogni: kiálltunk az út szélére és integettünk, ahogy a többi ember. Jött is egy, Lala rá is startolt: a taxi közel jött, leengedte az ablakot EGY KICSIT, de nem állt meg. Lala elmondta a taxi mellett gyalogolva, hogy hányan-hova szeretnénk menni, erre a taxis szó nélkül kivágott és elhajtott. Csak néztünk, hogy ez meg mi volt. Kénytelenek voltunk hazagyalogolni. Iszonyatosan fáradtan értünk vissza a szállodába, a mintegy 15 km-es gyaloglásból. Mondanom sem kell, jól aludtunk.
Szombat reggel a fiúk még megfürödtek a szálloda medencéjében. Tök jók a háttérben a szállodák.
Látszottak a háttérben a hegyek is a teraszról. Innen 11-kor el kellett menni. A folyosón való (hosszas) gyaloglás közben láttunk egy pár takarítónőt és ezt a nagy tologatós kocsit, amire a szemetet szedik össze, meg a takarítószereket tartják. A fiúk észrevettek egy elég vicces dolgot a tetején: egy injekcióstű-tartó volt az. Nem semmi, hogy ez amolyan alapfelszerelés. Láthatnak itt a takarítónők egyet, s mást... Kijelentkezés után elmentünk reggelizni, majd a Hoover Dam felé indultunk.
/folyt. köv./
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése