Van itt a táborban egy srác, akinek a vezetékneve Lada. Ő a kertész: egy üvegházat igazgat, ahonnan az ebédnél és vacsinál a salátabárba kerülnek a mindenféle fincsiségek (lehet, hogy valamelyiktől lettem beteg egyébként: nem mossák meg rendesen...). Képzeljétek, itt nem ismerték a karalábét. Amikor kitették a konyhások feldarabolva a többi zöldség közé, nem volt megpucolva... Én mutattam meg az egyik lánynak, hogy ha leszedi a héját, akkor meg tudja rágni. Csodálkozott is, hogy jé, tényleg, így sokkal finomabb. Na visszatérve, ennek a srácnak van egy igazi, marha öreg Ladája. Még a nagyapja hajóztatta át Európából. Biztos vagyok benne, hogy ez a hajóztatás sokkal többe került, mint maga az autó. Szerintem egyébként kicsit furcsa a gyerek, pl hiányzik pár lábujja, mert egyszer hegymászás közben elfagyott és le kellett vágni. De aranyosan furcsa, mindig vigyorog.
A kabinján a neve. Ezt még első nap szúrtam ki.
Ez pedig ő maga. Fura figura: szakadt ruhában jár mindig és legtöbbször mezítláb van. Komolyan veszi, hogy úgy nézzen ki, mint egy kertész.
A Lada. Amikor először megláttam nagyon honvágyam lett.
/A táborból ez az utolsó bejegyzésem, holnap indulok vissza Ann Arborba!!!/
ez a lada nagyon furan nez ki a michigani rendszammal :)
VálaszTörlés