Szombat este elmentünk Lala munkatársával és egy ausztrál sráccal egy kocsmaszerűségbe megnézni egy kosármeccset és kóstolni amerikai söröket. Azért írok inkább kocsmaszerűséget, mert igazából ez egy gyorsétteremlánc (Buffalo Wild Wings), ahol nagyon sok TV van és mindenféle sporteseményt közvetítenek. Nagyon sok ilyen sportnézésre spacializálódott étteremlénc van egyébként, ahol az emberek össze tudnak gyűlni, nézni a meccset és közben enni-inni. A srácok ettek egy csomó csirkeszárnyat, ami a hely specialitása, de szerintem elég rosszul néz ki. Bőrös csirkeszárnyak és még csak nem is abban a finom ropogós panírban, hanem eláztatva mindenféle szószokkal. De nekik nagyon ízlett. Kipróbáltuk viszont a panírozott savanyú uborkát, ami egyszerűen borzasztó volt. Mintha puha nedves kapor lett volna bepanírozva... (eszembe is jutott Zoli, meg a tökfőzelék). Megkóstoltam egy Samuel Adams cseresznyés búzasört. Igazából nem is tudom, hogy miért pont ezt választottam, sem a búzasört nem szeretem, sem pedig az ilyen gyümölcsös furaságokat. Elég sötét, nehéz és homályos volt, így csak a legvégén találtam meg az alján lévő két koktélcseresznyét... Hmmm, fura élmény volt, de legalább már tudom, hogy ezt sem szeretem. Lala az itallapon a következő sört találta, nagyon be is lelkesült:
American-style Oktoberfest! Há!
Aztán kiderült, hogy ez sajnos szezonális és most nincs.
Ezzel a dirty bastard ale-el vígasztalódott :)
Jól éreztük magunkat, kóstoltunk furákat, beszélgettünk. Az ausztrál srác meg valami tündérien beszélt, nagyon-nagyon tetszik az ausztrál akcentus! Még sokkal jobb, mint a brit angol! Már nagyon várom, hogy britektől tanulhassak angolul, mindig is jobban tetszett, mint az amerikai angol (tudom, ízlések és pofonok, van aki ezzel fordítva van).
ez tok jo :)
VálaszTörlésSorozzetek csak, sorozzetek! Az jo :)